Kedves META Tagok és Érdeklődők!

Örömmel jelentjük be, hogy elkészült a XIII. META Konferencia előzetes programfüzete!

A Tudományos Bizottság továbbra is várja az absztraktokat, melyek benyújtási határideje: 2019. március 7.

Találkozzunk 2019. április 24-én
a XIII. META Konferencián!

A 2019. évi varsói ISPOR konferenciáról bővebb információ itt érhető el:
https://www.ispor.org/conferences-education/conferences/upcoming-conferences/ispor-warsaw-2019

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya,
Orvosi Diagnosztikai Tudományos Bizottsága,
az Országos Onkológiai Intézet,
a Magyar Orvostudományi Társaságok Szövetsége és
a Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság Onkológiai Munkacsoportja

tisztelettel meghívja Önt

MOLEKULÁRIS NUKLEÁRIS MEDICINA KÉPALKOTÁS A KUTATÁS TERÜLETÉN II.

című tudományos ülésére

TOVÁBB

Már hagyománynak tekinthető, hogy a META Hallgatói Tagozatának elnöke minden évben egy rövid előadás keretében bemutatja az ELTE mesterképzésén tanuló hallgatóknak a META és az ISPOR történetét és céljait, továbbá bemutatja a META és az ISPOR nyújtotta pályázatokat, támogatási formákat, ill. egyéb programokat, lehetőségeket. Az anyagi és szakmai támogatások a hallgatók kapcsolati hálójának erősítését és a szakmai tapasztalatszerzést célozzák.

Az előadás elérhető a képre kattintva. Amennyiben kérdésetek merül fel a a META-hoz és az ISPOR-hoz kapcsódóan, forduljatok hozzánk bizalommal az előadásban található e-mail címeken keresztül!

Üdvözlettel,
Csanádi Marcell, a META Hallgatói Tagozatának elnöke
Harsányi András, a META Ifjúsági Tagozatának elnöke

A nagy érdeklődéssel megtartott, 2018. szeptember 19-i „Minden, amit szerettél volna megtudni az Európai Bizottság HTA-javaslattal kapcsolatban, de eddig féltél megkérdezni…” című META ülés diasorai az előadók hozzájárulásával elérhetők az alábbi diákra kattintva:

Merész Gergő OGYÉI-TÉF Főosztályvezető	Németh Bertalan META Elnök

Szeretettel ajánljuk figyelmükbe A Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság IX. konferenciája valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének szervezésében megrendezésre kerülő Az alkohol okozta cardiomyopathia az etiológiától a komplex kezelésig című interdiszciplináris fórumot.

Időpont: 2018. október 17. (szerda)
Helyszín: Semmelweis Egyetem, Nagyvárad téri Elméleti Tömb, Johan Béla terem. 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. 21. emelet

Jelentkezési tájékoztató és jelentkezési lap itt található. A rendezvény programja a képre kattintva érhető el.

AZ NJSZT-OBSZ, A META ÉS AZ EGVE SZAKMAI ÁLLÁSFOGLALÁSA A 25 ÉVES MAGYAR TELJESÍTMÉNY ALAPÚ EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSI RENDSZERRŐL 

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Egészség-gazdasági Társaság 2018 április 11.-én egy tudományos ülést szervezett, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nagytermében. A rendezvényen áttekintették a magyar teljesítmény alapú egészségügyi finanszírozási rendszer 25 évét. A rendezvényen elhangzott előadások, majd a követő diszkusszió alapján a következő szakmai állásfoglalást teszik:

• A szervezetek a hazai egészségügy közfinanszírozási rendszerét egy rendkívül dicsőséges, a világ élvonalába tartozó fejlesztési fázis után hosszú idő óta megmerevedettnek tekintik.
• A már a rendszer létrehozásakor érzékelt továbbfejlesztési igények irányába a továbblépést elkerülhetetlennek tartják. A költségszámítási struktúra átalakítása, illetve ennek naprakész karbantartása mellett megoldandónak tartják az elkülönült alrendszerek – mint háziorvosi fejkvóta, járóbeteg „fee for service”, aktív fekvőbeteg HBCS, a krónikus ellátás napi finanszírozása, illetve a gyógyszer kassza – közti átjárhatóság biztosítását, a kapacitáskontroll szolgáltatói oldalról megrendelői oldalra helyezését, a finanszírozás „output” helyett „outcome” típus felé mozdítását.
• A rendszer továbbfejlesztési elveinek kidolgozására egy szellemi műhelymunka elindítását tartják szükségesnek, mely tevékenységnek egy professzionális szakmai háttérintézmény mellett széles körű szakmai konzultációra kell épülnie.
• Bármilyen új finanszírozástechnikai javaslat is kerül kidolgozásra, meg kell teremteni a modell(ek) társadalmi szintű hatásvizsgálatának jogi, költségvetési kereteit az egészségfinanszírozás rendszerén belül.

ELŐZMÉNYEK

Az 1990-es rendszerváltozás alapvető átalakulást hozott az egészségügyi rendszer szervezésében, finanszírozásában. Az 1992-1993-as módosítások a tervgazdaság bázisfinanszírozását egy lépcsőben és teljes körűen teljesítmény-elvű finanszírozásra cserélték. Ezen rendszer elindulásának hátterét egy olyan informatikai fejlesztés teremtette meg, mely a rendelőkig, kórházi osztályokig kinyúlóan képes volt leképezni az ágazat elemi gazdasági történéseit. A havonta frissülő országos adatbázisra épülő finanszírozás megvalósítása 25 éve olyan teljesítmény volt, mellyel hazánk az egészséggazdasági fejlesztések élvonalába került.

A különböző típusú szolgáltatásokból összeálló komplex egészséggazdaság elkülönült kasszák rendszerével való leképezhetőségét illetően ugyanakkor már a rendszer induláskor voltak kétségek. 1998-ban felmerült a kasszák átjárhatóságának megteremthetősége is, de az egyes intézményekben elszámolható tevékenység volumenkorlátjának 2004-es bevezetésénél tovább nem léptünk. Huszonöt év alatt az egészségügyi ellátás ugyanakkor jelentősen átalakult, fejlődött. Napjainkban a domináns ellátási igényt jelentő, élethosszig tartó, nem fertőző betegségek ellátása során például felértékelődik az egészségügyi intézményeken kívüli ellátások megszervezése, amit a 25 éve megálmodott rendszer nem kezelhetett.

Melléklet: a rendezvény összefoglalója itt érhető el.

Budapest, 2018. május 8.

A Szentágothai János Kutatóközpont kutatói egy új, saját fejlesztésű módszert dolgoztak ki, amellyel jelentősen javítható a mesterséges megtermékenyítés hatékonysága. A META ülésen a pécsi kollégák sikereinek bemutatásán keresztül arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként lehetnek eredményesek az akadémiai kezdeményezésű fejlesztések.

Miközben a gyógyszergyártók által finanszírozott humán klinikai vizsgálatok nagy számban futnak Magyarországon is, addig az akadémiai indíttatású klinikai vizsgálatok terén hazánk aktivitása jelentős elmaradásban van az EU más tagországaihoz képest.

A rendelkezésre álló tudásbázis és infrastrukturális kapacitás európai vérkeringésébe történő bekapcsolása érdekében alakult meg a HECRIN (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) konzorcium, melyről Kovács L. Gábor professzor tartott rövid ismertetőt.

Az akadémiai szféra által kezdeményezett fejlesztések sikerességének egyik fontos hozzáadott tényezője a korai fázisú egészség-gazdaságtani elemzések és vagy beruházásgazdaságossági vizsgálatok elvégzése. Ezek módszertanát Kaló Zoltán mutatta be, kiemelt tekintettel az orvostechnikai eszközökre és diagnosztikai eljárásokra.

Az ülésről készült élő közvetítés utólag is megtekinthető itt a bejegyzésben, illetve a META Facebook oldalán.

FŐ TÉMÁK

Semmelweis 200 / Népegészségügyi fejlesztések / Hogyan csökkentsük a betegterheket?
Best supportive care, terminal care, hospice ellátás / Mentális betegségek
Real-World Data / Betegregiszterek hasznosítása /
Gyógyszerinnováció és korai HTA / Ártámogatási rendszer / eHealth

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG