POZSONYI KIHELYEZETT ÜLÉS – RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ

pozsony_ules

Az ISPOR Slovakia Chapter és az ISPOR Hungary Chapter (Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság – META) közös tudományos ülésének célja a HTA alkalmazásának és az eredmények minőségének megvitatása volt a közép-kelet-európai (CEE) régióban, különös tekintettel Magyarországra és Szlovákiára vonatkozóan.

Napjainkban az egészségügyi rendszerek célkitűzéseinek megvalósulását számos probléma nehezíti. A szűkös közforrások és az eredményes gyógyszeripari innovációnak köszönhetően a drága, például biológiai készítmények térnyerése is egyre jobban indokolja az olyan eljárások szükségességét, melyek a hatékony forrásallokációra törekszenek. Ennek következményeképpen az egészségügyi technológia-értékelés (Health Technology Assessment; továbbiakban: HTA) egyre erősödő szerepét tapasztalhatjuk világszinten.

DSC_6381Dózsa Csaba, a META elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai országok jó példák lehetnek előttünk, de az egészségügyi technológiák értékelése különösen nehéz kihívásokat állít a döntéshozók elé az olyan alacsonyabb jövedelmű, jellemzően rosszabb egészségi állapotú országokban, mint például Szlovákia, vagy Magyarország.

A tudományos ülés során az ISPOR Slovakia Chapter képviselői (Dominik Tomek – jelenlegi elnök, Martin Višňanský – jelölt elnök, Mária Pšenková – előző elnök és Marek Psota – elnökségi tag) hangsúlyozták, hogy a HTA elemzés módszertana sok szempontból még gyerekcipőben jár náluk. Bár számos helyen alkalmaznak költség-hatékonysági elemzést azonban régi, nem megfelelő adatokat használnak a tanulmányokban, melyek kétségbe vonják az eredmények érvényességét. A törvényben rögzített költséghatékonysági küszöbérték az új gyógyszerek befogadásánál számos problémát vet fel a gyakorlatban. Külön kiemelték az onkológiai gyógyszerkört, ahol az elemzések megfelelő irányelv nélkül készülnek és az eredmények gyakran megkérdőjelezhetőek a költség-hatékonyság, illetve a költségek és az egészségnyereség mértékének tekintetében. Álláspontjuk szerint az egyik fontos lépés az lenne, hogy az egészség-gazdaságtani (ezeken belül a költség-hatékonysági) elemzések helyes módszertanának legfontosabb elemeit ajánlásba foglalnák, majd a gyártók a beadványok során alkalmaznák amennyiben egy új gyógyszert szeretnének a közfinanszírozásba befogadtatni.

Ezzel szemben Magyarországon a 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szabályozza az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadását. Hazánkban a HTA hatásával, végrehajtásával vagy a döntéshozatali folyamat lerövidítésével kapcsolatos kihívások a jellemzőek, hangsúlyozták a magyar előadók (Dózsa Csaba, Kaló Zoltán, Sinkovits Balázs, Nagyjánosi László, Németh Bertalan). Gyakran felmerült a kérdés a hazai rendszer kapcsán, hogy miként növeljük az átláthatóságot. Míg Szlovákiában gyerekcipőben jár a HTA oktatása, régiós összehasonlításban Magyarország kiemelkedő helyet foglal el a rangsorban.

Az ISPOR és ezzel együtt a konferencia egyik alapvető célja a kommunikáció elősegítése, és a tapasztalatok megosztása volt. Az ülésen több előadó is kiemelte, hogy szükség van megfelelő képzettségű egészségügyi szakemberekre, programokra, képzésekre, amelyek elősegítik a HTA elemzések megértését, felhívják a figyelmet a problémákra, ezzel is elkerülve a pazarlást és elősegítve az egészségügy finanszírozásának hosszú távú fenntarthatóságát.

DSC_5974Mind az előadások alatt, mind az azt követő fogadáson többször is elhangzott, hogy ez a közösen megszervezett találkozó remélhetőleg az első lesz a sorban, és számos további hasonló rendezvény követi majd. Regionális keretek között érdemes lehet ezt a kezdeményezést további országokkal is bővíteni (először például a V4 országok között).

Borbély Szabina
ELTE Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MSc; 2014. évfolyam
META tag