ALAPSZABÁLY

A MAGYAR EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA


A jelen Alapszabályt az alapító tagok a 2003. július hó 15. napján tartott közgyűlésen fogadták el, majd módosították 2003. december 3-án, 2004. december 16-án, 2006. február 22-én, 2010. november 16-án, 2013. november 14-én, 2014. április 28-án, 2015. november 16-án, valamint 2016. február 22. napján.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) Az Egyesület neve: Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság

Az Egyesület rövidített neve: META

Az Egyesület neve angolul: Hungarian Health Economics Association

Az Egyesület neve franciául: Association Hongroise de l’Economie de la Santé

Az Egyesület neve németül: Ungarische Gesellschaft für Gesundheitsökonomie

Az Egyesület neve spanyolul: Associación Húngara de la Economía de la Salud

2.) Az Egyesület székhelye: 1146 Budapest, Thököly út 119. I/2.

 3.) Az Egyesület jogállása: egyesület

Az Egyesület önálló jogi személy.

4.) Az Egyesület célja és feladatai:

  • az egészség-gazdaságtan eszközeinek, módszereinek széleskörű elterjesztése, oktatása, gyakorlati felhasználása, rendezvények szervezése és támogatása,
  • az egészség-gazdaságtan területén működő szakemberek szakmai önképzésének, szakmai érdekképviseletének biztosítása,
  • szakmai háttér és konzultációs lehetőség biztosítása a döntéshozók számára,
  • az egészség-gazdaságtan tudományának, elméletének fejlesztése, a kutatási tevékenység támogatása,
  • tudományos bizonyítékok alapján szakmai állásfoglalások kiadása a transzparens, egészség-gazdaságtani szempontokat is megjelenítő döntéshozatal elősegítése érdekében,
  • a szakma területén működő szakmai kollégiumok munkáját támogatja,
  • az International Society of Pharmacoeconomics and Outcomes Research (ISPOR) nemzetközi szervezetben a magyar képviselet ISPOR Chapter Hungary néven történő biztosítása.

5.) Az Egyesület függetlensége

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól minden tekintetben független, azokat anyagi támogatásban nem részesítheti és azoktól anyagi támogatást nem kaphat. Az Egyesület sem az országgyűlési képviselői választásokon, sem az önkormányzati képviselői választásokon jelöltet nem állíthat, illetve országgyűlési- és önkormányzati képviselői jelölteket anyagilag nem támogathat.

II. TAGSÁG

1.) Az Egyesület nyitott, így tagjává válhat minden magyar és külföldi magánszemély, amennyiben az Egyesület Elnöksége az írásban benyújtott belépési kérelmét elfogadta, és az új tag a tagsági díjat befizette. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat kitöltésével és a tagsági díj befizetésével jön létre, feltéve, hogy az Elnökség a belépési kérelmet elfogadta. A tagság időtartama a tagsági díj befizetésének évére, mint tárgyévre december 31-ig szól azzal, hogy a tárgyévnek a tagsági díj befizetését megelőző időszakára visszamenőlegesen a tag tagsági jogokat nem gyakorolhat, azokra utólag igényt nem támaszthat. Lezárult naptári évre a tagsági díj utólag nem fizethető meg.

Az Egyesület tagjának felvétele – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Egyesület tagjának felvétele oly módon történik, hogy az Egyesület titkára a tagot – az Elnökség határozata alapján – az általa vezetett tagnyilvántartásba bevezeti. A tagfelvételi kérelem elutasítását indokolni szükséges.

Az Egyesület tiszteletbeli tag címet adományoz azon személyek részére, akik az Egyesület szaktevékenységének valamelyikében kiemelkedő értékű munkásságot fejtenek ki és eredményeket érnek el. A tiszteletbeli tagok és a tiszteletbeli Elnök mentesülnek a tagdíjfizetési kötelezettség alól. A tiszteletbeli tagokat és a tiszteletbeli Elnököt az Elnökség ajánlására a Közgyűlés választja. A tiszteletbeli elnököt a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel választja meg.

A tiszteletbeli tagok az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt, és vezető tisztségviselővé nem választhatóak.

2.) Az Egyesület tagjai a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek, választhatnak és választhatók az Egyesület bármely tisztségére, jogosultak részt venni az Egyesület minden rendezvényén, javaslatokat és indítványokat tehetnek, és közreműködhetnek az Egyesület munkájában, igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit. Az Egyesület tagja a szavazati jogát képviselő útján is gyakorolhatja, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján, melynek időtartama egy közgyűlésre (ideértve a megismételt közgyűlést) szólhat. A meghatalmazott képviselő lehet az Egyesület tagja, illetőleg cselekvőképességgel rendelkező külső természetes személy is. A képviselő egyidejűleg több tag képviseletét is elláthatja, és egy tagnak kizárólag egy képviselője lehet. Az Egyesület tagjai igényt tarthatnak az Egyesület működésével kapcsolatos tájékoztatásra, szakmai és etikai ügyekben támogatást és érdekvédelmet kérhetnek. Panaszt tehetnek, amelyre az Egyesület Elnökségének 30 napon belül választ kell adnia. Az Egyesület bármely törvénysértő, illetőleg Alapszabályba ütköző határozatát a határozat megismerésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatják. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

3.) A tagok kötelesek:

  • az Egyesület Alapszabályát és határozatait megtartani,
  • a szervezeti életben legjobb tudásuk szerint részt venni,
  • legjobb képességük szerint a vállalt tisztséget ellátni és a feladatokat teljesíteni,
  • a tagdíjat rendszeresen, naptári évre szólóan fizetni.

4.) A tagsági viszony megszűnik:

  • a kilépési szándéknak az Elnökség felé történő írásbeli bejelentésével,
  • naptári év december 31-ével megszűnik annak a tagnak a tagsági viszonya, aki az adott évre vonatkozó tagdíjat nem fizette meg,
  • a tag halálával,
  • az Egyesület megszűnésével.

A tag az Egyesületből bármikor önként kiléphet, de a már befizetett tagsági díjat nem követelheti vissza. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával.

Az Alapszabály mellőzi a jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények szabályozását és a taggal szembeni eljárás szabályainak rögzítését. Ennek megfelelően a tag kizárására nincsen lehetőség.

III. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

1.) Az Egyesület bevételei a tagdíjakból, a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által tett felajánlásokból, adományokból, költségvetési támogatásból és az Egyesület céljaival összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységekből származó és jogszabályban meghatározott egyéb bevételekből állnak.

2.) Az Egyesület tagjai az Alapszabály szerint tagdíj fizetésére kötelezettek. A tagdíj mértékének megállapítása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

3.) Az Egyesület vagyonát a jelen alapszabályban foglalt célok megvalósítása érdekében éves költségvetése szerint használja fel. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott célokra fordítja.

4.) Az Egyesület az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjait, az Egyesület számára felajánlást teljesítő személyeket, valamint ezek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban (azaz az Egyesület által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatásban) nem részesítheti.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, ügyintéző szerve az Elnökség, tisztségviselői:

  • az elnök,
  • a jelölt elnök (president elect),
  • az előző elnök (past president),
  • a hallgatói tagozat elnöke,
  • az ifjúsági elnök
  • az elnökségi tagok, az elnökségi tagok közül az elnökség által megválasztott főtitkár és az alelnökök,
  • felügyelő bizottsági tagok és az
  • Egyesület titkára.

1.) Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

Nem lehet elnökségi tag és/vagy egyesületi tisztségviselő ideértve a felügyelő bizottsági tagokat is, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag és/vagy egyesületi tisztségviselő ideértve a felügyelő bizottsági tagokat is, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak az eltiltás alatt, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat, továbbá akit eltiltottak a vezetői illetőleg a felügyelő bizottsági tisztviselői tevékenységtől az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

Ezen túlmenően nem lehet az a személy a felügyelő bizottság tagja, aki az elnökségi tagok valamelyikének hozzátartozója.

A közgyűlés és Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, illetve hozzátartozója /Ptk. 8:1.§ (1) bek./, a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, illetőleg aki ellen a határozat alapján pert kell indítani.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatás.

2.) A közgyűlés

Az Egyesület legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

A közgyűlés:

  • megállapítja és módosítja az Egyesület Alapszabályát,
  • a tagok soraiból megválasztja az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait, dönt visszahívásukról,
  • dönt az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervei éves beszámolójának elfogadásáról,
  • meghatározza az éves költségvetést,
  • elfogadja az előző évről készített éves beszámolót, ideértve az Elnökség jelentését az Egyesület vagyoni helyzetéről,
  • meghatározza a tagsági díj mértékét,
  • titkos szavazás mellett a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel dönthet az Egyesület megszüntetéséről, feloszlatásáról, más Egyesülettel történő egyesüléséről, és szétválásáról,
  • hatásköre az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, az Elnökség tagjaival, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
  • hatásköre a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, elnökségi tagok és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  • hatásköre döntés minden egyéb, az egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint a közgyűlési hatáskörébe tartozó kérdésekről,
  • megvitat és dönt minden egyéb, szabályszerűen a közgyűlés elé terjesztett kérdésben.

Közgyűlésen az a tag gyakorolhatja a szavazati jogát, aki a közgyűlés naptári évére vonatkozó éves tagdíjat legkésőbb a közgyűlés napját megelőző munkanapjáig az Egyesületnek megfizette.

A közgyűlést az Elnökség szükség szerint (rendkívüli közgyűlés), de évente legalább egyszer, az Egyesület pénzügyi évének lezárását követő száznyolcvan (180) napon belül (éves közgyűlés) köteles összehívni. A rendkívüli közgyűlést az Elnök önállóan is jogosult összehívni.

Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli vagy a tagok egyharmada, illetve az elnökség az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza, továbbá ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A közgyűlés helyszínét éves közgyűlés esetén az Elnökség, egyéb esetekben az Elnök határozza meg, mely helyszínnek Budapesten kell lennie.

A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

Egyesület elnevezése, székhelye, közgyűlés időpontja és helyszíne, határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés időpontja és helyszíne, a közgyűlés napirendjének megjelölése, szavazati jog gyakorlásának alapszabályban meghatározott feltételei, a képviseletnek az alapszabályban meghatározott szabályai.

A napirendi pontokhoz rendelkezésre álló előterjesztések szövegét a meghívóhoz csatolni kell. A közgyűlési meghívót a tagok részére elektronikus adatközlő útján kell elküldeni, az éves közgyűlés esetén legalább tizennégy (14) nappal, míg rendkívüli közgyűlés esetén legalább hét (7) nappal a közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően.

A közgyűlés napirendi pontjait éves közgyűlés esetén az Elnökség, egyéb esetekben az Elnök határozza meg. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, éves közgyűlés esetén 5 (öt), rendkívüli közgyűlés esetén 3 (három) napon belül a tagok és a felügyelő bizottság tagjai éves közgyűlés esetén az Elnökségtől, rendkívüli közgyűlés esetén az Elnöktől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a címzett jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség illetőleg az Elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés tisztségviselői a közgyűlés által nyílt szavazással megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, 3 fő szavazatszámláló és kettő fő jegyzőkönyv hitelesítő.

A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a főtitkár, a főtitkár akadályoztatása esetén, az előző elnök (past president), az előző elnök (past president) akadályoztatása esetén a jelölt elnök (president elect), a jelölt elnök (president elect) akadályoztatása esetén az egyik elnökségi tag elnököl mindaddig, amíg a közgyűlés meg nem választja az ideiglenes levezető elnököt.

A közgyűlés nem nyilvános, azon csak az Egyesület érvényes tagsági jogviszonnyal rendelkező tagjai, és az Elnökség illetőleg az Elnök által esetileg meghívott személyek vehetnek részt, de a közgyűlés dönthet ülésének nyilvánossá tételéről.

A közgyűlésen megjelent szavazati joggal rendelkező tagokról jelenléti ívet kell készíteni, melyen fel kell tűntetni a megjelent szavazati joggal rendelkező tag nevét, lakcímét és amennyiben nem személyesen jelent meg képviselője nevét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyv vezető írja alá.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok ötven százaléka + 1 fő (50 %+ 1 fő) jelen van. Abban az esetben, ha a közgyűlés megnyitásakor határozatképes, a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok megtarthatják a közgyűlést, függetlenül attól, hogy a határozatképesség a közgyűlés teljes időtartama alatt fennáll-e. Amennyiben a közgyűlés megnyitásakor nem határozatképes, a közgyűlést el kell napolni, a megismételt közgyűlést azonos napirenddel az eredeti közgyűlés megnyitásától számított legalább negyed (0,25), legfeljebb hetvenkét (72) óra elteltével kell megkezdeni. A megismételt közgyűlés – függetlenül a megjelent tagok számától – határozatképes.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, kézfenntartással és – kivéve, ha jogszabály kifejezett rendelkezése, az Egyesület Alapszabálya vagy az SZMSZ ettől eltérő többséget kíván meg – egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Minden magánszemély tag személyesen, vagy megbízott által (írásbeli meghatalmazással) szavazhat a közgyűlésen. Minden tag egy szavazattal bír. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést, javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnök titkos szavazást rendelhet el, illetőleg legalább tíz (10) tag kérése esetén a levezető elnök köteles titkos szavazást elrendelni.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

  • a közgyűlés időpontját és helyét,
  • a közgyűlés ülésein elhangzottak lényegét,
  • a közgyűlési ülésen szavazásra bocsátott előterjesztéseket,
  • az egyes szavazások eredményét a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével,
  • a közgyűlés határozatait szó szerint (határozat tartalma és hatálya).

A közgyűlés tagjai közül kettő fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezetője és a jegyzőkönyv hitelesítői írják alá. A közgyűlésen elfogadott határozatokat legkésőbb a közgyűlés befejezését követő 30 napon belül az Egyesület internetes honlapján kell közzétenni olyan módon, hogy az csak az Egyesület tagjai számára legyen hozzáférhető. 

A közgyűlési ülések jegyzőkönyveit az Egyesület székhelyén kell tárolni oly módon, hogy a közgyűlés által hozott határozatok időrendben fellelhetők legyenek. A közgyűlési ülés jegyzőkönyvét az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetés alapján az érintettek megtekinthetik.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés az érintettek számára előzetes egyeztetés alapján az Egyesület székhelyén lehetséges.

Határozathozatal:

A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a Polgári Törvénykönyv egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

3.) Az Elnökség és a tisztségviselők

Az Egyesület állandó vezető ügyintéző szerve a nyolctagú Elnökség. Az Elnökségnek tagja

  • az elnök,
  • a jelölt elnök (president elect)
  • az előző elnök (past president),
  • az ifjúsági elnök,
  • a hallgatói tagozat elnöke

és további három (3) – amennyiben a jelölt elnök és az előző elnök személye egybeesik, négy (4) – elnökségi tag.

  • A megválasztásától az elnöki hivatalba lépéséig a jelölt elnök (president elect) azért tagja az elnökségnek, hogy a következő elnökségi ciklus kezdetekor a zökkenőmentes átmenet biztosított legyen. A jelölt elnök ezért egy elnökségi ciklus leteltével automatikusan, a közgyűlés további döntése, megerősítő szavazás nélkül elnök lesz egy elnökségi cikluson keresztül.
  • Az elnök egy elnökségi ciklus lejártát követően, a következő ciklus kezdetével közgyűlési választás nélkül, automatikusan tagja marad az elnökségnek még egy elnökségi cikluson keresztül, mely időszak alatt előző elnöki (past president) minőségben marad az elnökség tagja.
  • A hallgatói tagozat elnöke olyan egyesületi tag lehet, aki megválasztásakor hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és még nem töltötte be a 36. életévét.
  • Az ifjúsági elnök olyan egyesületi tag lehet, aki a megválasztáskor még nem töltötte be a 36. életévét.

A közgyűlés a tisztújítás során választja meg a jelölt elnököt (president elect), az ifjúsági elnököt és a hallgatói tagozat elnökét, valamint a három (amennyiben a jelölt elnök és az előző elnök személye egybeesik, négy) elnökségi tagot. Mivel a jelölt elnökből egy elnökségi ciklus elteltével megerősítő közgyűlési szavazás nélkül elnök, az elnökből pedig előző elnök lesz, a későbbi ciklusok során a közgyűlés már csak a jelölt elnököt, az ifjúsági elnököt és a hallgatói tagozat elnökét, valamint az elnökségi tagokat választja meg.

Az Elnökség a választás lebonyolítására jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság 3 tagú, ebből 1 tagot az Egyesület 36 év alatti tagokat összefogó ifjúsági szekciója (Ifjúsági META) delegál.

Minden, tisztségviselőnek (elnökségi és felügyelő bizottsági tag) jelölt személyt legalább öt (5) – szavazati joggal rendelkező – egyesületi tagnak kell támogatnia. Tisztségviselőnek kizárólag olyan magánszemély tag jelölhető, aki legalább két éve megszakítás, szünetelés nélkül tagja az Egyesületnek, és akinek nem áll fenn az Egyesület irányában semminemű tartozása.

A tisztújító közgyűlésen a jelölő bizottság elnöke bemutatja a jelölteket. A tisztújító közgyűlésen sorrendben

  • a jelölt elnököt (president elect),
  • az ifjúsági elnököt,
  • a hallgatói tagozat elnökét,
  • az elnökségi tagokat, majd
  • a felügyelő bizottsági tagokat választja meg a közgyűlés.

A jelöltek közül a legtöbb szavazatot elérő három (3) (amennyiben a jelölt elnök és az előző elnök személye egybeesik, 4) elnökségi tagjelöltet kell megválasztottnak tekinteni.

Amennyiben valamely elnökségi tag, kivéve az elnököt lemond, úgy a tisztújító közgyűlésen kapott szavazatok alapján a következő legtöbb szavazatot kapott tag lesz az Elnökség tagja.

A jelölt elnök (president elect) személye nem lehet azonos a megválasztott elnökével. Az előző elnök és a jelölt elnök lehet azonos személy.

Valamennyi elnökségi tag megbízatása két (2) éves időtartamra szól. Az elnökségi ciklus kezdete a közgyűlés utáni naptári év január 1-e.

Megszűnik az elnökségi tag megbízatása, amennyiben jelen alapszabály másként nem rendelkezik:

  1. a) a megbízás határozott időtartamának lejártával,
  2. b) visszahívással,
  3. c) törvényben és a jelen alapszabályban szabályozott kizáró ok illetőleg összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
  4. d) lemondással,
  5. e) ha az elnökségi tag meghal,
  6. f) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
  7. g) egyéb, külön törvényben meghatározott esetben.

Bármely elnökségi tag az elnöknek vagy az elnökség tagjainak címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. Ha a nyilatkozatból más nem tűnik ki, a lemondás a nyilatkozat címzett által történő kézhezvételétől válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt az Elnökség elfogadja. Bármely elnökségi tag alapos okból visszahívható a közgyűlés által, a közgyűlésen szavazati joggal részt vevő tagok 75 %-os többségű határozatával.

Az elnöki tisztség elnöki ciklus lejárta előtti megüresedése esetén az elnöki tisztséget automatikusan a jelölt elnök (president elect), a jelölt elnök akadályoztatása esetén az előző elnök (past president) tölti be.

Valamennyi elnökségi tag köteles az elnökségi üléseknek legalább ötven százalékán (50 %) részt venni.

A tisztségviselők (elnökségi és felügyelő bizottsági tag) díjazásban nem részesülnek, az Egyesület nevében végzett tevékenységükkel összefüggésben felmerült igazolt költségeiket azonban az Egyesület – az Elnökség határozata alapján – megtérítheti.

4.) Az Elnökség működése

Az Elnökség gondoskodik az Egyesület céljainak megvalósításáról, dönt az Egyesület vagyonának, ezen célokkal összehangolt, megfelelő felhasználásáról, gondoskodik továbbá a célok eléréséhez szükséges személyi és anyagi feltételek meglétéről és ellátja a szükséges irányítási feladatokat. Az Elnökség egyes feladatok ellátására a tagok közül állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre, illetve azzal külső személyeket megbízhat, illetve alkalmazhat. A megbízottak, alkalmazottak díjazását az Elnökség az éves költségvetés keretei között jogosult megállapítani.

Az Elnökség tagjai közül megválasztja a főtitkárt, Nemzetközi kapcsolatokért Felelős alelnököt, és a Tudományos Kapcsolatokért Felelős alelnököt.

Az Egyesület titkárát az elnök jelöli. A titkár kinevezéséhez az elnökség jóváhagyása szükséges. Ugyancsak az elnökség hagyja jóvá a titkár javadalmazásának mértékét. Az Egyesület titkára végzi az Egyesület adminisztrációját, vezeti a tagnyilvántartást és egyéb hivatalos iratok archiválását, kezeli az Egyesület pénzügyeit, rendszeresen beszámol az elnökségnek az Egyesület pénzügyi helyzetéről, kezeli az Egyesület honlapját és segíti az elnökséget az Egyesület hivatalos rendezvényeinek szervezésében. A titkár munkáját az elnök felügyeli, és így felelős a titkár munkavégzésének minőségéért. A titkár nem vezető tisztségviselő (elnökségi tag).

Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévenként egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az Egyesület elnöke vagy az Elnökség bármely két (2) tagja hívhatja össze, az általuk meghatározott időpontra és helyszínre. Az ülés időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó meghívót az elnökségi tagok részére elektronikus adatközlő útján kell megküldeni, legalább hét (7) nappal az ülés kitűzött időpontját megelőzően. Az Elnökség intézkedhet rendszeres elnökségi ülések megtartásáról oly módon, hogy határozatában előre kitűzi azok időpontját és helyszínét, valamint ezen határozatában rendelkezik arról is, hogy szükséges-e meghívó küldése vagy sem.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha az Elnökség tagjainak legalább ötven százaléka (50%) jelen van. A határozatképes Elnökség gyakorolhatja az Elnökség minden jogkörét. Az Elnökség tagjai nyílt szavazással határoznak. Az Elnökség a jelenlévők egyszerű többségének szavazatával dönt. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést, javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Azon írásbeli határozat, amelyet valamennyi, az adott kérdésben szavazni jogosult elnökségi tag aláírt, illetve az a határozat, amelyet elektronikus adatközlő útján valamennyi elnökségi tag által követhetően, az adott kérdésben szavazni jogosult elnökségi tagok közül legalább 50%+1 fő által támogatott, ugyanolyan érvénnyel bír, mintha ezen határozatot az Elnökség ülésén fogadták volna el.

Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvre a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak. Az Elnökség munkarendjét és feladatmegosztását maga állapítja meg.

Az elnökségi ülések jegyzőkönyveit a titkár tárolja, oly módon, hogy a közgyűlés által hozott határozatok időrendben fellelhetők legyenek. A jegyzőkönyvet az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetés alapján az érintettek megtekinthetik.

6.) Az elnök

Az elnök irányítja az Elnökség munkáját, gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Egyesület feladatainak elvégzéséről. Az elnök felelős az Elnökség éves beszámolójának és költségvetési javaslatának elkészítéséért. Az elnök feladatait akadályoztatása esetén – amennyiben jelen alapszabály másképpen nem rendelkezik – teljes jogkörrel a jelölt elnök (president elect), a jelölt elnök akadályoztatása esetén az előző elnök (past president) tölti be.

Az Egyesület elnöke automatikusan betölti az ISPOR Chapter Hungary elnöki pozícióját is.

7.) A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság az Egyesület felügyelő szerve.

A Felügyelő Bizottság három (3) tagból áll. A tagokat a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai sorából választja meg három (3) éves időtartamra, azzal, hogy a Felügyelő Bizottság megbízatásának kezdete a közgyűlés utáni naptári év január 1-e. A tagok újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét maga választja meg.

A Felügyelő Bizottság, mint az Egyesület Felügyelő szerve, felügyeli az Egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. Észrevételeit a Közgyűléssel, illetve az Elnökséggel közli.

Működéséért kizárólag a Közgyűlésnek felelős.

Ügyrendjét – az Elnökség véleményét meghallgatva -, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg.

A Felügyelő Bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az Egyesület Alapszabály szerinti működését, valamint az Alapszabályban foglaltak betartását. Ennek során az Egyesülettől tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja.

Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, három (3) napon belül ellenőrzési jelentést készít és jelenti a szabálytalanságot az Egyesület elnökének, aki a szükséges intézkedéseket nyolc (8) napon belül köteles kiadni és ezekről a Felügyelő Bizottság elnökét értesíteni. A Felügyelő Bizottság indítványozhatja az intézkedésre jogosult szerv (Közgyűlés, Elnökség) összehívását.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet (Közgyűlés, Elnökség) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.) Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha az intézkedésre jogosult szerv összehívására a Felügyelő Bizottság indítványa ellenére – annak megtételétől számított 30 napon belül – nem kerül sor, úgy a határidő eredménytelen eltelte után a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

A Felügyelő Bizottság év közben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes Közgyűlés előtt azonban egy ülést feltétlenül kell tartani, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, és beszámolóról szóló jelentést, továbbá a Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről szóló beszámolót megvitatják és elfogadják. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a Felügyelő Bizottság jelentése, véleménye és javaslata az éves közgyűlés időpontját legalább egy hónappal megelőzően az Elnökséghez eljuttatható legyen.

Az Egyesület tisztségviselői és tagjai kötelesek a Felügyelő Bizottság tagjainak a kért felvilágosításokat megadni és a vizsgálandó anyagot rendelkezésre bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.

A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az ülés időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó meghívót a felügyelő bizottsági tagok részére elektronikus adatközlő útján kell megküldeni, legalább hét (7) nappal az ülés kitűzött időpontját megelőzően. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is.

A Felügyelő Bizottság üléseinek határozatképességéhez a tagok kétharmadának (2/3) jelenléte szükséges.

A Felügyelő Bizottsága határozatait nyílt, amennyiben minden tag jelen van, egyszerű szótöbbséggel hozott szavazással hozza. Amennyiben a Felügyelő Bizottság ülésén kettő tag jelent meg, akkor a Felügyelő Bizottság határozatot csak a tagok egyhangú döntésével hozhat.

Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést, javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, a lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a meghozott határozatokat, az elfogadásuk szavazati arányát, (támogatók, tartózkodók és ellenzők számát – ha lehetséges személyét) is.

A jegyzőkönyv egy példányát nyilvántartás céljából meg kell küldeni az Egyesület Elnökének.

A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. Az éves költségvetés elfogadása tárgyában a Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet. Megszűnik a Felügyelő Bizottsági tisztség

  1. a) a megbízás határozott időtartamának lejártával,
  2. b) visszahívással,
  3. c) törvényben és a jelen alapszabályban szabályozott kizáró ok illetőleg összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
  4. d) lemondással,
  5. e) ha a tisztségviselő meghal,
  6. f) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
  7. g) egyéb, külön törvényben meghatározott esetben.

 A Felügyelő Bizottság bármely tagja az elnöknek címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. Ha a nyilatkozatból más nem tűnik ki, a lemondás a nyilatkozat címzett által történő kézhezvételétől válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt az Elnökség elfogadja.

A Felügyelő Bizottság bármely tagja alapos okból visszahívható a közgyűlés által, a közgyűlésen szavazati joggal részt vevő tagok 75 %-os többségű határozatával.

V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

1.) Az Egyesületet harmadik személyek és a hatóságok előtt az elnök képviseli. Az elnök képviseleti joga önálló és teljes körű.

Az elnök távollétében az Egyesület képviseletére tudományos területeken elsősorban a tudományos alelnök, nemzetközi területeken elsősorban a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök, minden további területen elsősorban a főtitkár jogosult minden olyan rendezvényen és olyan tisztség betöltése során, amelyre az Egyesület meghívást kap, amelyen az Egyesületnek meg kell jelennie, vagy amelyen meg kíván jelenni.

2.) Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. Az Alapszabály érvényességéhez a Budapest Környéki Törvényszék nyilvántartásba vételről szóló határozata szükséges.
  2. Az Egyesület közhasznú jogállását a Budapest Környéki Törvényszék általi, közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
  3. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet és a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2016. február 22.

 

………………………

levezető elnök

………………………

jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………

jegyzőkönyv-hitelesítő

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név:………………………………………

Cím:

Név:………………………………………

Cím: